Hogyan fogjunk hozzá egy nő meggyilkolásához?

HATICE MERYEM 1968-ban született Isztambulban. Közgazdaságot tanult, 1991–1994 között banktisztviselőként dolgozott, majd Londonba utazott, és ott takarítást, bébiszitterkedést, vasalást, újságkihordást, felszolgálást és egyéb kisegítő munkákat vállalt. Csak egy hüvelyknyi férjem legyen… című könyve 2002-ben jelent meg; ugyanezzel a címmel állította színpadra az Ankarai Állami Színház. Jelenleg szappanoperák és sorozatok forgatókönyvírásából él. „Csak egy hüvelyknyi férjed legyen akár, a fő, hogy melletted legyen!” Ha nem vagy asszony, akkor semmit sem érsz – a közkeletű vélekedés szerint. Na de milyen lehet az a hüvelyknyi férj? Házmester vagy imám? Egy törpe? Vagy egy piás? A török szerző mindet elképzeli – sok fantáziával és humorral. A kötetben szereplő második mű kétségbeesett jajkiáltás. Törökország legnagyobb társadalmi problémája jelenleg a gyilkosság áldozatául esett nők felfoghatatlanul magas aránya, többségük életét a családjukba vagy a közeli ismeretségi körükbe tartozó férfi oltja ki. Hatice egyre intenzívebb közéleti szerepvállalása és szépirodalmi munkássága egyaránt ezt a helyzetet próbálja enyhíteni. A Hogyan fogjunk hozzá egy nő meggyilkolásához? szokatlan szerkezetben, általános alanyt és kopogóan csupasz mondatokat használva rajzolja meg a gyilkos portréját: férfi, fiatal, öreg, nős, nőtlen, városi, falusi, sikeres, munkanélküli, tanult, tanulatlan, ismerős, ismeretlen.